Filmháttér

Roma álom

2010. június 27., vasárnap

A Lazi család egyetlen kiutat lát, hogy kilátástalan helyzetén javítson: az emigrációt. Választásuk Angliára esik, mégpedig Boltonra, ahol már számottevő magyar roma közösség él. A 2002-es Tabu és a 2006-os 7 év szokatlan családtörténete után, Nordin Eszter legújabb dokumentumfilmje a Roma álom egy magyar cigánycsalád angliai emigrációját követi nyomon. A los angelesi dokumentumfilmes mustra után a film az idei Dialektus fesztiválon látható.

A legnagyobb bőröndbe pakol a Lazi család, készülődnek Angliába. Már hosszú hónapok óta nincs munka a faluban – meséli a 30 év körüli családfő. Egy magyar romának meg különösen nincs. Ezért dönt úgy, hogy feleségével és két fiukkal elhagyják Magyarországot egy új, szebb élet reményében. A család este érkezik meg Boltonba, ahol már várja őket egy ismerős roma házaspár. Ők segítenek abban, hogy ne vesszen el a család a rezsi, a lakbér és az angolszász adórendszer útvesztőjében.
Az első csalódás rögtön aznap este éri az asszonyt - bár a lakás takaros, a sötétben pedig még nem látni a szeméttel teli utcákat - kiderül, hogy az ágynemű nincs a lakbérben, ő pedig nem pakolt, miután lebeszélték arról, hogy hozzon. Az első este takaró és párna nélkül telik. Másnap aztán irány a helyi „bolhapiac”, ahol kisebb-nagyobb nehézségek árán végül sikerül megkülönböztetni a függönyt az ágyneműtől, és még egy színes televízióra is addig alkudnak, míg megköttetik az üzlet.
A legidősebb, 13 éves forma fiú már néhány hét után a környék és iskolatársai kedvence lesz: buknak rá a csajok, senki nem nézi le azért, mert roma; így aztán „el is van, mint a befőtt” az új hazában - mondja. A legkisebb, hét év körüli fiúcska azonban egyedül érzi magát, hiányzik otthoni barátja Palkó, és hiányzik a macska és a kutya is. Mivel ő beszéli legkevésbé az angolt, speciális felzárkóztató osztályban kezd.
A szülők - elmondásuk szerint - jobbra számítottak. Az utcák szemetesek, Magyarország talán szebb – mondja a családfő a kanapén ülve.

Laziék egyébként nagyon összetartóak. Szülők és gyerekek együtt próbálják megoldani a beiskolázás, a munkakeresés, a közlekedés kezdeti, napi gondjait. Nem is megy ez másképp egy idegen országban. A középső fiú segít legtöbbet apjának. Eleinte, amíg nehézkesen megy az angol, ő beszél helyette telefonon a munkaadókkal. Csakhogy a munka nem nagyon akar kezdetben összejönni, a tartalék pénz pedig vészesen fogy. Eljön az a pillanat, amikor kénytelenek zálogházba adni aranyukat, ám az asszony végül bosszúsan jön ki az üzletből: olyan kevés, amit érte kapnának, hogy nem adja be az ékszereket.
Nem sokkal később nagy nehezen összejön egy kis fusi: teherautót kell lepakolni. Kivonul az egész Lazi család, végre vége a tétlenségnek - 20 fontot kereshetnek fejenként, ami a heti 80 fontos lakbért tekintve, nem is rossz pénz - gondolják, csakhogy a másik magyar munkás késik vagy fél órát, és néhány perc múlva el is megy. A külföldi magyarok között élő pletyka alapja: miszerint „csak magyarral ne kezdj”, egy pillanatra kezd valóságosnak tűnni. 
Akkor is felsejlik valami abból az érthetetlen szégyenből, amikor az egyik emigráns magyar gyerek szándékosan nem akarja felismerni a többieket az iskolabuszon. 
A családfőnek végre sikerül egy fafeldolgozó gyárban munkát találni, rendeződni látszik a család élete. Laziék egyébként - dacára a kisebb-nagyobb nehézségeknek - meglepően gyorsan beilleszkednek az angliai életbe. Az asszony, a férj és a gyerekek egyre jobban beszélik az angolt, otthonosan mozognak a városban, és olykor már tudják élvezni azt is, hogy kint magyaroknak nézik őket, nem pedig romáknak. A békés időszak azonban nem tart sokáig, telefonon érkezik a hír: feltörték magyarországi házukat. Az asszony elindul haza, megnézni, mi maradt egy élet munkájából. Itthon kiderül, hogy az értékes dolgokat nem tudták elvinni a tolvajok: a tévé megvan.
 

Nordin Eszter filmje sajnos megmarad az események lekövetésének síkján, a család emigrációjának ábrázolásán túl, nem sok mindent tudunk meg a kivándorlás valós mélyebb okairól: arról, hogy miért éppen Anglia, miért nem egy másik magyarországi város? A film címe Roma álom, mégsem derül ki a filmből, (még az emigráció előtt), hogy a családnak milyen a viszonya ehhez az álomhoz. Ezért aztán nincs meg dramaturgiailag az az ellentét az álom és az angliai valóság között, ami erővel telítené meg a filmet. A mindennapok mélyebb problémáiba és örömeibe sem enged igazán betekintést a kamera. Kivétel ez alól a legkisebb fiú születésnapja, amelyre egy angolul káromkodó papagájt kap bátyjától ajándékba.

A film a gazdasági világválság kitöréséig követi a Lazi család történetét, a kialakult helyzetben a brit gyárak bezárják kapuikat a külföldi munkások előtt, így a családfő elveszti munkáját, újabb nehéz idők jönnek.
A Roma álom egy tisztességes film, de hiányoznak belőle a mélyebb, katartikus pillanatok. A néző csak szemlélő marad, mert nem tudja teljességében átélni a Lazi család sorsát.




 

Fekete Zsuzsa